Igen-igen a Tales of kezdetű game-ből adoptált animekről lesz szó.
Mind a három részről elmondható, hogy ritka szar neveket választottak a szereplőiknek.
Eternia: ez volt az első, amit láttam. Ezelőtt vagy 8 évvel láttam pár képkockát az animéből, és nagyon megtetszett. Akkoriban nagyon is szépnek számított, és a színek benne lenyűgöztek. Imádtam Farah zöld haját, Maronnak tetszett a ruhája… Riddóba meg beleszerettem. (Nem hiába, vörös hajú ^^) Arról nem is beszélve, hogy a rövid kis blúzából kilátszott a csini hasikája… :D Kielről nem tudtam eldönteni, hogy fiús lány, vagy lányos fiú. (aztán kiderült ugye) A rózsaszínhajú kis picsát (nem jut eszembe a neve, régen volt) már első ránézésre utáltam, és ez nem változott meg a 13. rész végére sem.
Éreztem, hogy nekem ez kell, és látni akarom. Nemrégiben szereztem meg aztán ezt a 13 részt. A vége felé már kissé vontatottnak éreztem a sztorit, de ki lehetett bírni.
Phantasia: 4 OVA csupán. Rettenetes volt. Az animeaddicts-os ismertető nagyon jól leírja, hogy mi a helyzet. A főszereplőnő nyafogós volt, a fiú meg egy szentnek érezte magát. Nem emlékeszem a nevére, csak arra, hogy kardot lóbált folyton, és felváltva kiáltozta a csaja, Minto és a legjobb barátja, Chester (kis bl fanservice azért volt az ember lányának ;)) nevét, rettenetesen idegesített; és meg sem próbálta érteni más szempontját. Sem a ‘főgonoszét’, sem a legjobb barátjáét, sem a lányét. Egy szar jellem volt. Bezzeg a kisbarátja, a Chester. Az csinos is volt, meg jófej is, csupán annyi hibája volt szegénynek, hogy Itou Kentarou volt seiyuuja. Nagyon utálom annak a faszinak a hangját.
A ‘főgonosz’ meg… eheh, egyáltalán nem volt gonosz, én végig neki szurkoltam. Ugyanolyan nyomós érvei voltak, mint az anime főhőseinek.
Összefoglalva elcseszett volt, de a grafikája tetszett.
Symphonia: Animeaddicts szerint ez a legsikerültebb darabja a Tales of sorozatnak. Miután megnéztem az előző kettőt, azonnal utánanéztem, hogy lehet beszerezni a széria 3. darabját. Nem volt egyszerű dolog, de végre megvan.
És végre meg is néztem ezt a 4 OVA-t, egyenként 30 perc körüliek voltak. A grafika tetszett, a zene zseniálisan megy a történet hangulatához, és a történet is nagyon jó.
A male mainchar, Lloyd, egy picit hisztis, de elnézzük neki, mert aranyos és csinos XD Én már csak a dupla kardokért is szeretem (mint Oborót az Utawarerumonóból. Hú, az is, milyen kiváló hím!) És nagyon szereti a female mainchar-t, Colette-t. Ha már itt tartunk, Colette se idegesítő, kedves lány. A többi szereplő is a helyén is van, elég sok van belőlük, és van egy köteg, aki csak a záró képsorokban jelenik meg, de ez nyilván a gamereknek szól, én nem játszottam vele, csak az animet néztem meg.
Számítottam egy fanservice-re Lloyd és Kratos részéről, de már a második ránézésre tudtam, hogy nem lesz belőle semmi, hiszen ha nem is mondták ki, üvöltött, hogy Kratos főhősünk rég elveszettnek hitt apucija. *sniff* Nem baj, volt még nagyon-nagyon sok szép karakter rajtuk kívül is. Hú, nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire tetszett grafikailag úgy, hogy némiképp emlékeztet két elődje karakterdizájnjára is. És a zene is fantasztikus.
Csak ajánlani tudom. Nem hosszú, és szerintem megéri megnézni.
(majd teszek ide screenshotokat is, ha eljutok odáig)